Szép magyar ragzással valami ilyesmi az a jelenség, amin átestem az elmúlt években valamikor.
Mert valaha nagyon sokat olvastam. Aztán ha belegondolok, mikor olvastam ki utoljára egy könyvet, nem is tudom megmondani...
Sokkal fontosabb dolgom akadt. Például bámulni bambán a böszme tévéműsorokat (most mondom, a böszme szót nem a Fletótól tanultam, hanem én is Pápa környékéről származom...), vagy írogatni a marhaságokat különböző fórumokba. Mindkettő mihaszna tevékenység.
A tévé az agy rágógumija, ha össze kellene foglalnom, mennyi építő jellegű műsort láttam az elmúlt évben, egy kezemen meg tudnám számolni. Mindent beleértve, ami a képernyőn keresztül eljutott hozzám... Siralmas. Dehát a Pink Floyd is megénekelte, hogy miért is hívják "csatornának" a tévéadókat. A csatornán továbbítják általában a sz... na jó, egy másik sz-betűs szó: szennyet. És mi egyre több csatornára fizetünk elő, dől is a nappaliba a szutyok... Én választottam, szagolom...
A Zinternet... Az is jó dolog. Nem mondom, hogy nem adott semmit Nekem, de jelenleg azt látom, hogy csak felületes dolgokra alkalmas. Elmélyülni jellegénél fogva sem lehet benne, hiszen válogatás nélkül tartalmaz mindent, amit az emberek kiadnak magukból. Aki több nyelven beszél - vagy legalább olvas -, az több nyelven szívhatja magába mások kipárolgását és ez a gőz néha ártalmas. Arra is rá kellett döbbenjek, hogy többnyire a "barátságokból" is csak a felületesek megkötésére alkalmas és nickneveket becézgetünk anélkül, hogy az embert meglátnánk a saját maga által választott azonosító mögött.
Szerencsére van kivétel, és néha az ember a valós életre konvertálhatja vissza a valós élet internetre konvertált satnya utánzatát. Ritka...
De mindez nem idegesíthene, ha nem könyvetlenedtem volna el. Ha megmaradt volna a mentsváram, a menedékem, a búvóhelyem. Ha lenne időm.
Persze mindenkinek arra van ideje, amire szakít. Az én döntésem tehát, hogy ezeken a szép hosszú téli estéken visszavonulok, és újra azt teszem, amit akkor tettem, amikor még boldog voltam. Hoyg aztán a boldogságom összefügg-e a könyvekkel, vagy csak egymás mellett éltek egy szebb és fiatalabb életben, az majd elválik.
Én azt remélem, hogy összefügg, és a könyvekben újra megtalálom azt, ami elveszett. Amit egy sötét fiókba zártam. Most előveszem, leporolom. Nem kellenek az előre gyártott képek, én magam akarom elképzelni. Nem kell félmilliós tévé és százezres házimozi, elég lesz egy sima energiatakarékos izzó, egy kényelmes párna.
Adok én az elkönyvetlenedésemnek és igenis mától újra megkönyvesedem!
A könyvekben még nem csalódtam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése