Lehet így is, avagy az AB Aegon napos oldala

Volt nekem - sajnos - pár ügyem az AB Aegonnal és ezek miatt eléggé negatív véleményem alakult ki róluk. Tudni kell, hogy jellemzően az a hozzáállásom, hogy ha valamivel nem vagyok elégedett, azt kendőzetlenül és elég részletesen tudatni szoktam a felelőssel - legyen az valós vagy jogi személyiség - megadva ezzel a lehetőséget, hogy javítson.
Nos, az AB Aegonnak anno megírtam, hogy a kötelező biztosításommal ők hibáztak és mégis én szívtam. Konkrétan hetekig autóztam úgy, hogy nem volt érvényes felelősségbiztosításom, pedig csoportos beszedési megbízást adtam pont azért, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Valami hiba folytán nem tudták levonni az éves összeget, erről nem értesítettek, hanem felmondták a szolgáltatást. Az utánamászkálás és az újrakötés persze nekem került pénzembe és ezt eléggé sérelmeztem is. Erre nem nagyon reagáltak. Illetve csúnyán leráztak.

Én ilyenkor nem szoktam tovább balhézni, hanem megszakítok minden kapcsolatot a nekem csalódást okozó céggel. Így aztán szépen lassan, de biztosan minden biztosításunkat meg is szüntettem náluk, ezek között volt két nagyértékű életbiztosítás is.

Ha nekik megért nagyjából 7000 forintot - ennyi volt a vitatott összeg, ami miatt megorroltam rájuk - az az ő dolguk. Azt hiszem ez alatt a pár év alatt tőlem és a feleségemtől már milliós értékben estek el befizetésektől, de ha nekik nem kell a pénzünk, mi nem erőltetjük...

Szóval az év elején arra lettem figyelmes, hogy először valami 6000 forint körüli visszautalás jött az Aegontól, aztán meg megpróbáltak levonni 5000 forint körüli összeget valami biztosításra. Tudtommal nekünk az Ab Aegonnál semilyen biztosításunk nincs, de itt kezdtem el gyanakodni azon, hogy esetleg mégis lehet vami, amiről nem tudok. Egy kis telefonálgatás után kiderült, hogy bár 2012. novemberében kiköltöztünk a budapesti lakásból, a lakásbiztosítást valószínűleg elfelejtettem lemondani. Mivel vagy harmincféle levonás jön havonta, fel sem tűnt, hogy az AB Aegon levonogat tőlem. Természetesen ez is csoportos pénzbeszedési megbizás volt...

Na, első lépésként az OTP-ben letiltattam a csoportos beszedést, majd írtam egy szívhez szóló levelet Sopronba a Hógabona térre (Aegon székház), hogy legyenek kedvesek visszaadni a pénzemet, amit egy olyan lakás biztosítására szedtek be, amiben lassan 3 éve nem lakunk. Tehát nincs semmilyen kockázat.

Bevallom, nem sok jóra számítottam...

Ennek ellenére nagyjából egy hete kaptunk egy levelet, miszerint én hibáztam - ez részben igaz is - és nem mondtam le a biztosítást, de ennek ellenére méltányossági alapon megvizsgálták az ügyet és úgy döntöttek, hogy visszautalják a pénzt, levonva az időközben tett visszafizetéseket.

És a pénz a mai napon meg is jött.

Így aztán azt gondolom, hogy ha megírtam a rosszat anno az Aegonról, akkor az a korrekt, ha megírom most a jót is.

Ez ugyanis egy korrekt húzás volt és emiatt most pozitívan csalódtam az AB Aegon biztosítóban.

Van ilyen is!

Úgyhogy hajrá AB Aegon!

Ja, és köszönöm szépen!

Csak ki kell várni...

... és eljön az a pillanat, amikor az ember elégtételt kap.

Van már talán két éve is annak, hogy ön hibámon kívül belém trafáltak hátulról és rommá zúzták az autóm hátsó - ötödik - ajtaját és a lökhárítóját.

A hibás fél biztosítója az UNIQA volt, így az ügyeimet náluk kellett intézzem. Ennyit egyébként a szabad biztosító választásról. Na mindegy...

Történt, hogy a szerviz az egyik törött tolató radar érzékelőt visszaépítette, és a baleset során összetört és ezért zárlatos érzékelők tönkretették a tolató radar komputerét is. A kár javítással együtt 107 magyar ezresbe került.

A csavar annyi volt a történetben, hogy a javítás után én ezt nem vettem észre, mert egészen egyszerűen előre menetben közlekedtem hazáig és sajnos odahaza is orral álltam be. Így aztán a hibás tolató radarról csak akkor értesültem, amikor napokkal később először tolatni akartam és a rendszer ki is írta, hogy hiba van valahol.

A szervizbe visszamentem, akik meg is ígérték az utólagos kár felvételt és javítást, aztán pár hónapig össze-vissza hazudoztak arról, hogy a biztosító nem hajlandó kifizetni. A biztosító pedig össze-vissza hazudozott arról, hogy a szerviz nem is küldte be nekik a javítási igényt.

Megelégelvén a dolgot egy független márkaszervizben saját költségemen megjavíttattam a tolatóradart és a számlákat benyújtottam a UNIQA biztosítónak. Akik természetesen össze-vissza hazudoztak és gyanúsítgattak engem, hogy miért csak most - miközben ők húzták hónapokig a választ minden egyes levelemre - és miért ennyi. Szakértőt küldtek, akinek a kicserélt alkatrészt megmutattam, majd utólagosan egy igazolást is szereztem a javítást végző szerviztől, hogy a csere a baleset során meghibásodott tolató szem zárlata miatt, a balesettel kapcsolatosan vált szükségessé.

Az UNIQA erre nem tudott mit válaszolni, nemes egyszerűséggel nem fizették ki a káromat, csak részben. Én meg beleuntam a majd egy éves csatározásba és hagytam a fenébe azzal, hogy nekem ugyan soha többet ehhez a szarházi bandához nem lesz közöm.

És akkor ma jön egy telefon ebéd közben, azt hittem, hogy rosszul hallok. Az UNIQA-tól keres valaki, hogy lenne-e pár percem. Mivel az eset kicsit régen történt már és nem is voltam benne biztos, hogy UNION vagy UNIQA volt-e a ludas anno, kértem visszahívást és közben utánanéztem annak, jól emléxem-e.

Mert elképzelni sem tudom, hogy a kiterjedt levelezésünk után valaha is van valakinek pofája ahhoz, hogy engem ettől a szarházi mocsok biztosítótól megkeressen.

Persze reménykedtem abban, hogy valamiféle felülvizsgálat folyamán rájöttek a hibájukra és most valamit kompenzálni akartak abból a 107 ezresből, amivel megkárosítottak.

A visszahívás megtörtént, a jóember elkezdte nekem nyomni a szokásos marketing szöveget, hogy egyrészt rögzíti a beszélgetést, másrészt felkereshetnének-e engem valamiféle ajánlattal valamikor.

Én pedig a következőket mondtam neki:

"Kedves Uram! Volt énnekem önökkel dolgom, amikor megkárosítottak 107 ezer forinttal. A véleményem megvan az Önök cégéről, de megpróbálom megőrizni a kulturált hangnemet, mert nem Ön tehet róla. De ha már rögzíti ezt a beszélgetést, legyen kedves rákeresni a rendszerükben és átnézni, hogy miért is haragszom én Önökre. Egyben azt szeretném kérni Öntől, hogy mindaddig, amíg ezt az ügyet nem rendezzük és a káromat nem egyenlítik ki, ne hívogassanak engem semmiféle ajánlattal. Köszönöm szépen!"

Az Úr megköszönte, hogy megőriztem a normális hangnemet és letette.

Én pedig - bár tudom, hogy szarnak rá, hiszen van még rajtam kívül számos balek, akit be lehet palizni - mégis valamiféle elégtételt éreztem, hogy Ők kuncsorognak nekem és én felülemelkedve az érzelmeimen, normális hangnemben tudtam elküldeni őket a jó büdös picsába. Ahová valók... ;)
(Ha tetszett, ne felejtsd el továbbosztani! Hadd tudja meg más is, milyen is az UNIQA...)

Szép szóból nem ért a biztosító - befejezés

******-**** ***** *****

****. Budapest

********* ***** utca *. **/**.

+36*********

 AB-Aegon Biztosító Zrt.

Panasziroda

1813, Budapest

pf.: 245

             Tárgy: észrevételek

             Tisztelt hölgyem/uram!

             Mint az Önök előtt bizonyára ismert, ***-*** forgalmi rendszámú gépkocsim, kötelező felelősségbiztosításával többször problémák voltak, amelyeket most nem részleteznék. Az ügy Önök szerint lezárult, de a lezárásként küldött levelükkel kapcsolatban nem vagyok nyugodt. Az üggyel kapcsolatban, szolgáltatásuk javítása érdekében, summázva a történteket az alábbi észrevételekkel fordulok Önökhöz:

              A felelősség biztosítással kapcsolatban nem hibáztam. Kivéve, hogy Önöknél kötöttem meg, de ez többször nem fog előfordulni, ígérem. A bizalmam a biztosítóban megingott, így már most, az elején leszögezem, hogy az önöknél vezetett Globál lakásbiztosításomat hamarosan megszüntetem, feleségem életbiztosítását az első adandó alkalommal megszüntetjük. Soha többet Önökkel semmilyen relációban nem kívánok állni.

             Annak ellenére, hogy nem hibáztam, az ügyben engem többszörösen hátrány ért. Amellett, hogy végül a szerintem jogtalanul kifizetetett pénz egy részét visszautalták és nagyjából 7000 forintnyi kárt okoztak, kétszer is hetekig közlekedtem úgy a gépkocsival, hogy arra nem volt kötelező felelősség biztosításom. Erről tudomásom sem volt mindaddig, amíg első esetben két hét, a második esetben másfél hét elteltével a lemondásról szóló levelet meg nem kaptam. Megjegyzem, véletlenül, hiszen nem ajánlottan küldték. Ha a magyar posta sebességét figyelembe veszem, a kézhez kapott értesítések jóval a biztosítás felmondása után kerültek postázásra, hiszen a felmondás dátuma és a megérkezés között sokkal több idő telt el, mint ami egy belföldön kézbesített levél célba juttatásához szükséges. Így kifejezetten nem értem, hogy is megy ez Önöknél. Felmondják a biztosítást, majd utána napokkal küldenek erről egy levelet? Furcsa…

             Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy mint az a szóban is benne van, az ember azért köt BIZTOSítást, mert BIZTOS akar lenni abban, hogy ha valami baleset történik, akkor nem kerül bajba. Nos, azáltal, hogy én többször önhibámon kívül kötelező biztosítás nélkül közlekedtem, Önök olyan veszélynek tettek ki, amelyet nem kívánok többször megélni. Többek közt ezért nem leszek soha többet az ügyfelük…

             Mint azt Önöknek megírtam és az ügyfélszolgálaton személyesen, majd telefonban is elmondtam, az ügyek ilyetén módon történő intézése szerintem nem megfelelő. Vannak ugyanis olyan élethelyzetek, amikor a postaládába beszórt levél nem érkezik meg az ügyfélhez. Ennek lehet az oka például egy elmeháborodott szomszéd, aki ellen többszörösen eljárás folyik, de ennek ellenére belenyúlkál a lakók postaládájába és nem én vagyok az egyetlen, aki a leveleit a szemétben találta meg, vagy meg sem találta. Nem részletezném, hiszen ez csak egy példa. A lényeg az, hogy az ajánlott levél megérkezik, annak kézbesítéséről Önök is kapnak visszaigazolást. Ezért javasoltam, hogy ilyen, 30-40 ezres tételeket érintő ügyekben válasszák ezt az értesítési módot. Legutóbbi levelükben ezelől újfent elzárkóztak, pedig azt is felajánlottam, hogy ennek költségeit átvállalom.

             Ha tehát röviden meg kell fogalmaznom, hogy miért is nem kívánok továbbra az ügyfelük lenni, az azt hiszem ez. Nem látom biztosítottnak, hogy az engem érintő ügyekről időben értesülök, és nem kívánok ilyen szituációkba keveredni. Javasoltam Önöknek azt is, hogy az Önök előtt ismert telefonszámomon, vagy e-mail címemen értesítsenek, az első néhány forintból, míg az utóbbi ingyen is megoldható. Ezt sem tették meg.

             A kérdéses ügyben immáron leveleztünk, telefonon beszéltünk, az ügyfélszolgálati irodába is bementem kétszer. Az anyagi káron kívül tehát az amúgy értékes szabadidőmből is elvettek több órát, az idegeskedésről már nem is beszélek. Ez sem hiányzik nekem, ugyanis nem szórakoztat az önökkel való levelezés és a jogaimért folytatott küzdelem.

             Úgy gondolom, hogy egy ilyen szituációban a minimum az, hogy az ügyfelet FORINTRA PONTOSAN kártalanítsák, a forintban ki nem fejezhető kellemetlenségekért pedig minimum valamilyen gesztust tegyenek. Egyiket sem tették meg.

             Bizonyára nem sokat számít Önöknek, hogy egy ügyféllel több, vagy kevesebb, de ha számolnak, bizonyára látják, hogy az esetemben az Önök által így megspórolt összeg többszörösétől esnek el. Ezt csak maguknak köszönhetik, hiszen én jeleztem előző levelemben, hogy amennyiben nem érzem megnyugtatónak az ügy rendezését, megválunk egymástól. Ez történik most.

             Annak ellenére, hogy az összes levelemben megadtam az összes elérhetőségemet, köztük a mobiltelefon számomat is (amely ismert Önök előtt, hiszen marketing célból hívtak ezen már többször is), egyszer sem hívtak fel, nem kérdezték meg, mivel lennék elégedett. Ezek szerint Önöket ez nem érdekli. Tudomásul vettem.

             Nem kívánok semmilyen további lépést tenni az ügyben, az engem ért kárt úgy tekintem, mint tanulópénzt. Megtanultam, hogy ez az AB-Aegon már nem az, amelyikkel én annak idején szerződtem. Szomorú, de így van. Tudok majd élni ezzel a tudattal…

 Mivel ezentúl köztünk semmilyen kapcsolat nem lesz, már mint kívülálló javaslom, hogy vizsgálják felül a rendszert, mert valami nagyon nem jól működik Önöknél. Ez előbb utóbb bukáshoz fog vezetni.

             Budapest, 2010. november 12.

             Tisztelettel:

                                                                       (******-**** ****** *****) 

                                                                       egykori ügyfelük

Szép szóból nem ért a biztosító, második felvonás

Azt hiszem a biztosítónak írt levelem bőven elég a probléma érzékeltetéséhez. Az adatokat kicsit megkurtítottam, de nagyjából változtatás nélkül bemásolom ide. Hosszú, idegesítő, reménytelen, aljas. Csak erős idegzetűeknek, íme:
************* Sándor István
**** Budapest, ********** ***** utca *. **/*
Call Center azonosító: *****************
Telefonszám: ********************

ÁB-Aegon ügyfélszolgálat
Tárgy: kötelező felelősségbiztosítás ***-***

 Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Alulírott **************** Sándor István (Sz.: ******************. A.n.: ******************) telefonos ügyfélszolgálatukkal történt többszöri egyeztetés alapján azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy az ***-*** forgalmi rendszámú gépjárművemre kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosításommal, elmaradt befizetések miatt engem többszörösen ért tetemes anyagi hátrányra megoldást keresni szíveskedjenek, ügyemet vizsgálják felül. KÉT KÜLÖNBÖZŐ ÜGYRŐL VAN SZÓ!

    Részletek:

    A Netrisk internetes portálnak adott megbízás alapján az alkusz cég az ezévi kötelező felelősségbiztosításomat (így utólag átgondolva már sajnos) Önöknél kötötte meg. A biztosítás fizetését átutalással kértem végrehajtani, erre meghatalmazást is adtam.    Mint az júliusban kelt levelükből kiderült, a kötelező biztosítás díját Önök nem tudták a számlámról levonni, így azt a vonatkozó előírásoknak megfelelően felmondták.
    Amikor erről értesültem a postaládámba bedobott, tehát nem ajánlott levelükből, azonnal hívtam telefonos ügyfélszolgálatukat, ahol elmagyarázták, mi is történt. Kollégájuk elmondása szerint a díjat megpróbálták többször levonni a meghatalmazás alapján, amit a bank megtagadott azzal, hogy a meghatalmazó és a számlatulajdonos neve nem egyezik. Ez nem az Önök hibája, hanem az OTP ügyintézőké, akik 2009. júniusában, azaz fél éve tett bejelentésünk alapján 2010. januárjáig sem voltak képesek átvezetni a számlán a nevünket, amely házasságkötés miatt az én esetemben is változott ******** Sándor Istvánról ********-***** Sándor Istvánra. A megbízást a Netrisk portálnak már az új néven adtam, ezért nem engedte az OTP levonni az összeget. Ismétlem, ez nem az Önök hibája, az OTP-vel én lerendezem az ügyet, ez folyamatban van.
    Amiben viszont Önök hibáztak az, hogy a nem teljesült befizetésekről engem nem értesítettek. Kollégájuk közlése szerint több levelet küldtek nekem, amelyeket én viszont NEM KAPTAM MEG. Sajnos olyan helyen lakom, ahol a postaládában elhelyezett újságok és levelek nincsenek biztonságban, de erre találták fel az ajánlott levelet. Ennek ellenére Önök még egy ilyen nagyságrendű ügyben is a kétes kézbesítést választják és annak ellenére, hogy azt jogszabály írja elő az ilyen ügyekben, nem igazolható, hogy bármelyik levelet kiküldték egyáltalán. Az ügyintézőjük közlése szerint igen, és annak ellenére elhiszem Önöknek, hogy ezt bizonyítani nem tudják. Tény viszont, hogy én egyiket sem kaptam kézhez.
A másik vonatkozása a dolognak, hogy én magam ***************** vagyok, munkám miatt többször előfordul, hogy hónapokig nem tartózkodom a levelezési címen. Ilyenkor rokonaim, barátaim hetente egyszer nézik meg a levelesládát, az ajánlott küldeményeket felveszik és felbontják, de a mindenféle bedobált levelet én, hazaérkezésemkor nyitom csak fel. Előfordul, hogy a szórólapokkal együtt egy-egy levél is a szemétbe kerül. Mindezzel azt szeretném csak hangsúlyozni, hogy a mindennapi levelezés során elfogadhatónak tartom a hagyományos módszert, de egy ilyen horderejű ügyben javaslom, hogy a jövőben mindenképpen AJÁNLOTT levél formában értesítsenek. Ha ennek bármilyen plusz költsége van, amit nem tudnak kigazdálkodni, azt szívesen átvállalom.
Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy Önök előtt ismert az e-mail címem és a telefonszámom is. Ezt onnan tudom, hogy nem egyszer megkerestek kollégáik mindenféle ajánlatokkal. Marketing céllal fel tudtak hívni, de amikor ilyen probléma van, akkor nem? A postára feladott levél olcsóbb, mint egy telefonhívás? Ezt a hozzáállást egyszerűen nem értem, de ez az Önök dolga…

     A következő vérlázító megjegyzés az, hogy - kollégájuk közlése szerint - az OTP-től én értesítést kellett volna kapjak arról, hogy a befizetés nem teljesült. Ezzel kapcsolatban azt tudom javasolni, hogy Önök egy másik szolgáltató gyakorlatára NE TÁMASZKODJANAK, ugyanis semmi közük ahhoz, hogy én milyen értesítést és mikor kapok a bankomtól. Így azt az indokot, miszerint az OTP-től kapott értesítésre nekem reagálni kellett volna, Önöktől elfogadni nem tudom. Bár nincs közük hozzá, de közlöm, hogy az OTP-től még havi számlakivonatot sem kapok, ugyanis elektronikus számlám van. Feleslegesnek tarom havonta kinyomtatni a számlámat, mert csak a környezetet szennyezzük vele, elolvasás után úgyis összetéptem. Így utólag megtekintve az interneten, valóban látszik, hogy próbálták kétszer levonni a biztosítást, ami nem teljesült, de ezzel sokra már nem megyek, mert a baj megtörtént.
A telefonos ügyfélszolgálatuktól kértem, hogy az általam elmondottak alapján kezdeményezze a döntés felülvizsgálatát, amelyet kollégájuk meg is ígért. Ezután a Bécsi úton található ügyfélszolgálatukhoz személyesen bementem, hogy az autó rendezetlen helyzetét megoldjuk. Én ugyanis jogkövető állampolgár vagyok, nem közlekedek olyan gépkocsival, amire nincs érvényes felelősségbiztosítás, bár mint kiderült jó pár hétig tudtomon és önhibámon kívül közlekedtem mégis. Szerencsére balesetet nem okoztam, de belegondolni is rossz, mi történt volna, ha az Önök hibájából felelősségbiztosítás nélkül történik valami.
Az ügyfélszolgálaton azt közölték, hogy az ügy felülvizsgálata folyamatban van, míg lezajlik, azaz nagyjából egy hétig ne használjam az autót. Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de nekem az autó nem azért van, hogy a ház előtt álljon és már a következő napon, a hétvégén használni kívántam. Kértem a kolléganőt, hogy erre találjon valamilyen megoldást, aki erre azt javasolta, hogy fizessem be az elmaradt részleteket és valamilyen MABISZ díjat (büntetést egy el nem követett bűnért), amit ha az ügyemet felülvizsgálják, majd visszakapok. Ezt tettem, nagyjából 42.000,- forint befizetése után a gépkocsira így újra lett érvényes biztosításom. Ez is bizonyítja, hogy az elmaradt összegeket nem azért nem fizettem be, mert anyagilag nem engedhetem meg magamnak, egyszerűen nem volt tudomásom minderről és ahogy lett, azonnal tettem is az ügy rendezése érdekében. Jóhiszeműen jártam el annak ellenére, hogy többen javasolták, nehogy bármit is befizessek pluszban, mert soha nem látom viszont. Sajnos idáig igazuk van…
Teltek a hetek és nemhogy a szerintem jogtalanul befizetett büntetést nem utalták vissza, de még egy csekket is kaptam, amelyben megint elmaradásról értesítettek és újra a biztosítás felmondását helyezték kilátásba. Nem értem, hogyan és miért keletkezett ez az elmaradás, hiszen kifejezetten hangsúlyoztam a Bécsi úton, hogy MINDEN elmaradt díjat MOST be kívánok fizetni és hitem szerint ezt a helyszínen, haladéktalanul meg is tettem.
Mivel hetekig nem hívtak, én hívtam fel az ügyfélszolgálatot, ahol a kolléganőjük közölte velem, hogy közben a kérésemet elutasították. Erről sem telefonon, sem más módon értesítést nem kaptam, ekkor szembesültem csak vele. Kolléganőjük javasolta, hogy faxon küldjek egy kérelmet az ügy felülvizsgálatára, amit ezúton meg is teszek.
Úgy érzem, hogy az ügyben én nem hibáztam, jóhiszeműen jártam el. Azért tettem átutalásos formába a biztosítás befizetését, hogy azzal foglalkozni ne kelljen, rendben megtörténjen és nem gondolom, hogy egy automatikus levonással járó tranzakciót nekem ellenőrizgetnem kellene főleg akkor nem, ha látszólag azzal minden rendben van. Az egész anomália a körülmények szerencsétlen egybeesése és az Önök hibás gyakorlata miatt alakult ki.
Kérem Önöket, hogy a kötelező felelősségbiztosításom ügyét vizsgálják felül és az engem ért tetemes anyagi hátrány kompenzálására keressenek megoldást.

De Sajnos az autó felelősségbiztosítási ügyének ezzel nincs vége!

Tegnap, azaz szeptember 22-én újra a postaládában várt egy levél, miszerint MEGINT felmondták a biztosításomat, ezúttal szeptember 15-i hatállyal. Azaz MEGINT EGY HETET KÖZLEKEDTEM felelősségbiztosítás nélkül és megint NEM IGAZOLHATÓ módon értesítenek erről. Csak a szerencsének köszönhető, hogy ezt a levelet megkaptam és szintén csak a védőangyalomnak köszönhető, hogy közben nem szenvedtem balesetet.
Felhívva telefonos ügyfélszolgálatukat azt a közlést kaptam, hogy a felmondást száz-egynéhány forintos elmaradás miatt tették meg, ami az előző ügyben keletkezett.
AZ ELMARADÁSRÓL MEGINT SEMMILYEN ÉRTESÍTÉST NEM KAPTAM, pedig még az önök levele is tartalmazza, hogy IGAZOLHATÓ módon kell értesíteni a felmondást megelőzően az ügyfelet, azaz engem. Valamikor augusztusban érkezett egy ajánlott levél, amelyben 1.367,- forintnyi összegről értesítettek. Mivel az összeg sehová nem passzol, befizetése előtt utána kívántam járni, mi is ez. Közben a szórólapokat tartalmazó szemetesben kutatva kiderült, hogy ez az összeg még kétszer megérkezett. A biztonság kedvéért mindhárom csekket befizettem, mégpedig bőven a jogszabályban előírt határidők előtt.
Mellékesen megjegyzem, hogy amikor személyesen intéztem a dolgokat a Bécsi úton, a kolléganők azt közölték velem, hogy minden rendben van, legközelebb majd a negyedéves díjat kell befizetnem, amelyet ezúttal sárga csekkre kértem, nem bízva az OTP megbízási szerződésben. Hiába vártam a negyedéves csekket, nem érkezett meg. Arra következtettem, hogy a Bécsi úton tett látogatásomkor valamit mégis félreértettem és az ott befizetett tetemes összegben mégis benne van a negyedéves díj, így majd az utolsó negyedévest kell befizessem.
És abban is bíztam, hogy mivel személyesen és a telefonos ügyfélszolgálaton többször is kifogásoltam az ilyen eljárási módot, majd csak értesítenek arról, ha valamilyen probléma áll fenn. Nem tették ezt meg és ezúttal egy 200 forint alatti összegért megint kellemetlen helyzetbe sodortak.
Miután tegnap az (ismétlem) megint nem igazolható módon megküldött levelükben ismét arról értesültem, hogy felmondták a felelősségbiztosítást, azonnal felhívtam a Call Centert, ahol a kolléganő közölte velem, hogy valójában még az előző ügyben keletkezett összesen száz valahány forintnyi elmaradásom, emiatt nincs megint biztosításom. Megjegyzem, hogy ez már a vicc kategória, de ha nem haragszanak, nincs kedvem nevetni!
A kolléganőjüket kértem, hogy közölje velem, mit kell tegyek, valamint milyen összeget és hová kell befizessek, hogy végre rendeződjön a gépkocsi felelősségbiztosítása. Ő azt mondta, hogy a negyedéves díjat fizessem be, levonva belőle a háromszor befizetett 1.367,- forintos összeget. A beszélgetés befejeztével azonnal el is utaltam 4454,- forintot az általa megadott számlára.
Kolléganőjük közölte velem azt is, hogy a szerződés reaktiválását elindította, de a fentiek alapján szinte biztos vagyok benne, hogy ez az ügy is elvész az AEGON útvesztőiben. Nem mellesleg a gépkocsira MEGINT NINCS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOM, így azzal közlekedni MEGINT NEM TUDOK.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Én bíztam Önökben, évek óta, több vonalon is ügyfelük vagyok, de feleségemnek és családtagjaimnak is több biztosítása van Önöknél. Ez a bizalom most megingott. Úgy érzem, hogy az ügyben én nem hibáztam, sőt a tőlem elvárhatónál sokkal többet megtettem és olyan összegeket is befizettem, amiket nem is kellett volna. Az igazságérzetemet bántja ez az ügy, ezért bármeddig képes vagyok elmenni az igazam bizonyítása érdekében. Akár a sajtó nyilvánosságát is meg fogom ragadni, ha nem érzem úgy, hogy Önök megnyugtatóan járnak el az ügy(ek)ben.

KÉREM önöket, hogy FIGYELMESEN tanulmányozzák át az ügyet és ha valami nem világos, akár személyesen keressenek meg a fent is megadott (de egyébként a rendelkezésükre is álló) telefonszámon, de hajlandó vagyok újabb szabadnapot elvesztegetni és az ügyfélszolgálatra is bemenni.

Én szeretném az ügyet kulturáltan lezárni és eszem ágában sincs bírósághoz és a sajtóhoz fordulni, de ha rákényszerítenek, megteszem. Egyben azt sem nagyon szeretném, ha kénytelenek lennék a család összes biztosításával más biztosítót keresni.

Elnézésüket kérem a levél hosszáért, de törekedtem arra, hogy az ügyről részletes képet kapjanak és ne maradjon ki semmi.

Budapest, 2010. szeptember 23-án



Tisztelettel:



(**************** Sándor István)
                    ügyfél


Kapja: AB-AEGON (Fax: +36 1 476 5710)

Frissítés:
Közben a második ügyben reaktiválták a biztosítást, így már csak az a harminc-egynéhány ezres kéne vissza, amit ez első ügyben szintén jogtalanul eltettek...

Ki hazudik?

Írtam korábban, hogy belémszálltak hátulról és annak ellenére, hogy én magam nem voltam hibás, kemény pénzeimbe került.

Többen is voltak, akik felajánlották a segítségüket, ezúton is köszönöm nekik!

Úgy voltam vele, hogy megírok egy panaszos levelet, amelyben elmagyarázom a nyűgömet. Csodák csodájára, vagy talán azért, hogy újságíró (is) vagyok, volt aki elolvasta és utánajárt és kaptam egy szép válaszlevelet.

Ebben a levélben elmagyarázták, hogy igenis megnézték a helyszínt, így a kerékcsapágy valószínűleg nem ott sérült. Nem fogok velül vitatkozni ezen tovább, haveri alapon az unokatesó kijavította már, a számlát nem találom sehol ;)

Azt is elmagyarázták, hogy az autó hátulja - szerintük - törve volt, ezért avultatták. Én átgondoltam, és a pozitív gondolkodás jegyében arra jutottam, hogy ha tényleg törve volt a hátulja, most pedig szép új, akkor letojom én azt az összeget, amibe nekem került, Így legalább tudom, hogy nem úgy van összesuszterolva.

Most jön a lényeg:

A válaszlevélban ezt közölték velem, hogy a szerviz a bal-középső érzékelőt NEM IS JELENTETTE BE, ezért nem fizették ki. Biztosan van valami félreértés, hiszen a szerviz azt közölte velem, hogy ők bejelentették, de a biztosító eluttasította.

Vagy valamelyikük egyszerűen hazudik...

Viszont most azt közölte velem a biztosító, hogy vigyem be a kocsit pótszemlére, küldjük be a szakértői véleményt és ha úgy van, ahogy állítom, kijavíthatjuk, kifizetik.

És ez mindenképpen jó hír.

A rossz hír az, hogy nem bízom már ebben a szervizben és nem szívesen intézném velük a dolgot. Úgyhogy holnap reggel felhívom a biztosítót és megkérdem, nem javíttathatnám-e máshol. Olyanoknál, akik még nem játszották el (még) a bizalmamat.

Remélem, de...

Akinek pénze van, az mindent megtehet...

A kisember története ez, aki dolgozik a pénzéért.

Szóval az egyszeri ember - jelen esetben az ember lánya - úgy gondolta ezelőtt úgy 10 évvel, hogy nem árt takarékoskodni. Ki tudja, mi jöhet. Igaz, az egyszeri ember mondta neki, hogy éljen a mának, mert manapság csak tartozni éri meg, de az egyszeri ember lánya csak úgy gondolta, hogy jól jöhet az a pénz majd. Így elkezdte rakni...

Ha már takarékosság - gondolta ő -, akkor legyen benne annyi pozitív haszon, hogy baj esetén - betegség, vagy baleset - is adjon valami biztonságot. Így hagyta magát rábeszélni egy életbiztosításra.

Az évek teltek, és voltak olyan élethelyzetek, amikor bizony az a havi 10 ezres is jól jött volna, de az ember lánya azt mondogatta, hogy majd a végén, egyben kiveszi. Jól fog az jönni. Így ahelyett, hogy magára költötte volna, és mondjuk az adósságait rendezte volna belőle, inkább fizette becsülettel. Minden hónapban, időben.

Teltek az évek, és az ember lánya örömmel látta, hogy lassan jön 2010. február 01-je, amikor is lejár az életbiztosítás és megkapja a pénzt. Ismervén a bürokráciát, január közepén bement a biztosító irodájába és megkérdezte, minden rendben van-e a pénz körül, illetve kell-e tennie valamit annak érdekében, hogy majd február elején megkapja.

Persze a logikus az lett volna, hogy amikor lejár, akkor utalják, hiszen az adatait ismerik, még a bankszámla számát is tudják. De nem bízta a véletlenre, bement és megkérdezte.

Az irodában egy hányaveti úriember fogadta, és az ember lánya elképedve látta, hogy az elmúlt 10 év alatt mennyit esett a színvonal és milyen alakok dolgozhatnak már annál a biztosítónál, amelyiknek ő tíz éve még bizalmat szavazott. Na mindegy - gondolta -, talán ez a flegma úriember is érti a dolgát. Pár perces párbeszédben közölték vele, hogy a pénz megkapása érdekében neki semmi teendője sincs.

Jól van - gondolta az ember lánya-, még rend van a világban. Majd jön a pénz, aminek közben - válság van - meg is lesz a helye. Sikerül újra a felszínre emelkedni belőle.

Teltek a napok, és február elején izgatottan nézegette a bakszámláját, vajon ott-e a pénz és mennyi is az. Mert ugye a számokkal végzett hókuszpókusz miatt nagyon nem volt egyértelmű, mit is fog visszakapni a befizetett összegből.

Február 15-e környékén már gyanakodni kezdett, hiszen elseje igencsak elmúlt már, így ha még le is kell zárni a számlát és át is kell utalni, már bőven ideje lenne, hogy megjelenjen az egyenlegben. De nem.

Így az ember lánya bement újra a biztosító fiókjába,hogy szelíden rákérdezzen, mi is a helyzet.

A felgma úriember helyett most egy kedves hölgy fogadta, aki közölte vele, hogy bizony a SAJÁT pénze megkapásának érdekében egy kérelmet kell kitöltenie. Kérdédére, hogy ezt miért nem mondták egy hónappal előbb, amikor itt járt, a kedves hölgy nem győzött elnézést kérni. Közösen kitöltöttek egy kérelmet, amelyben az ember lánya kérte, hogy a számlájára a pénzt utalják át.

Hogy mennyit, azt most sem tudták megmondani, így maradt a félelemmel vegyes izgalom.

Teltek-múltak a napok, közben az ember megkérdezte tőle, hogy vajon tényleg megvan-e az a pénz, hiszen immár március van és a közös bankszámlán se híre, se hamva.

Az ember lánya megmutatta a papírokat és megegyeztek abban, hogy majd most az ember megy be, és finoman rákérdez, mi is a helyzet.

Az ember neki is indult, útközben nyugtatta magát és mondogatta: "Nem fogok üvöltözni. Nem fogok üvöltözni. Nem fogok üvöltözni. Nem fogok üvöltözni. Nem fogok üvöltözni. Nem fogok üvöltözni. Nem fogok üvöltözni..."

Nem is üvöltözött. Ehelyett kedélyes beszélgetést folytatott a kedves ügyintéző hölggyel, amelynek a végkövetkeztetése az volt, hogy látszólag minden rendben, a kérelem megérkezett A KÖZPONTBA, és nem tudni, mi is lehetett a hiba. Mindenesetre a dolgot megsürgetik, és beszéltek is valakivel A KÖZPONTBAN, hogy nézzen rá az ügyre. Így az ember a sürgetés képpen elküldött fax másolatával elindult haza.

Heppiend nincs? De van.

2010. március 10-én, szerdán a közös folyószámlára megérkezett a pénz.

Az ember lánya megnyugodhat, nem lopták el a pénzét. Legalábbis nem mindet. Ugyanis február lévén adót kellett fizetni, így a meg nem érkezett pénz igencsak hiányzott a családi kasszából. Az ember felvett még kölcsönt, amelynek kamatait senkitől nem fogja visszakapni. Persze mehetne a nagymagasságos felügyelethez, hogy a biztosítót jól büntessék meg, de abból neki pénze nem lenne. Illetve annyi nem, amiért megérné a hercehurca.

És ezt a biztosító is nagyon jól tudja, így a sok kicsi sokra megy elvén MINDENKIVEL ezt csinálja. Innen is egy ötezres, onnan is egy ötezres...

Az ember és az ember lánya viszont nem hülye. Így ezt a biztosítót ezentúl nagy ívben el fogják kerülni. Még a kötelezőt és a CASCO-t is átviszik máshová.

Ha pedig megétre ez az ötezres a biztosítónak, akkor örüljenek neki. Két ügyfelet már most elvesztettek, és az ember és az ember lánya rokonai, barátai és ügyfelei is értesülni fognak arról, hogy ez a biztosító bizony ilyen...

Szép szóból nem ért a biztosító?

Ha szép szóból nem értenek, akkor jöjjön a kemény hang. A neveket kihúzom, nem akarok senkit lejáratni, ha észbekapnak, azt is megírom majd. Lássuk:
Tisztelt ***** Ildikó!

Örömmel vettem kézhez levelét, miszerint a ******* Autó Kft-nek átutalták az autóm javításáért esedékes összeget.

A javításhoz és az Önök hozzáállásához lenne néhány hozzáfűznivalóm.

A gépjárművem kifogástalan állapotban volt, mielőtt a baleset történt. NEM volt sérülés a hátsó lökhárítón és NEM volt hiba a tolatóradarom működésében sem.
A baleset bekövetkezésében nekem SEMMI szerepem nem volt, szabályosan közlekedtem a Lajos úton és mérsékelt fékezéssel kiengedtem egy buszt a buszöbölből, ekkor szalad belénk a balesetet okozó. NEM voltam vétkes a legkisebb mértékben sem.

A gépjárművet úgy-ahogy kijavították, de a ********* Autó Kft több, üzleti tisztességet mellőző dolgot is elkövetett az ügyben, részben az Önök segítségével és közreműködésével.

Az első, számomra kifogásolható lépésük az volt, hogy NEM figyelmeztettek arra, hogy hiába a VÉTLENSÉGEM, az autó javításának egy részét nekem kell fizetnem, mert Önök avultatják a gépkocsit. Így aztán annak ellenére, hogy a baleset előtt KIFOGÁSTALAN állapotú, karbantartott gépjárművel rendelkeztem, mégis nekem kellett kifizetnem az avulás összegét. Nem kérdeztek meg arról, így is akarom-e a javítást, hiszen tudták, hogy az Önöktől jogosan megkapott összegből máshol olcsóbban és korrektebbül javíttathattam volna meg a járművet. Azt is valószínűsíthették, hogy karácsony előtt nem fogok kiadni saját zsebből 54 ezrest, ezért elesnek a bevételtől. Így aztán - hadd ne mondjam, sunyi módon - a megkérdezésem nélkül elvégezték a javítást, majd a végén - mintha véletlenül történt volna - közölték, hogy ez van, ez kell szeretnem. A javításhoz olyan dolgokat számoltak el, amelyek véleményem szerint nem indokoltak, az indokolt javításokat viszont nem hajtották végre.

A következő kifogásolható lépésben Önök már közvetlenül is részt vettek. Ugyanis az ütközéskor a jobb hátsó kerék valószínűleg ütést kaphatott, mert az ütközés után egyfajta morgást hallottam, amiről előzetesen a szervizben megállapították, hogy a csapágy hibája lehet. Mivel az ütközéskor szerintem a jobb hátsó kerék kaphatott ütést, kértem Önöktől, hogy vizsgálják meg ennek lehetőségét. Ezt Önök elutasították, a ******** Autó Kft közlése szerint Önök az okozót kérdezték meg, aki azt nyilatkozta, nem ütődhetett meg a kerék.

Milyen eljárás az, hogy a helyszínt nem vizsgálják meg, hanem az okozót nyilatkoztatják, akinek mellesleg ÉRDEKE, hogy az okozott kárból minél kevesebbet ismerjen el. Mellesleg megjegyzem, hogy azt az okozót nyilatkoztatják meg, aki egy TELJESEN TISZTA HELYZETBEN, senkitől nem zavartatva belénk jött hátulról és a helyszínen elismerte, hogy nem is az utat figyelte. Idézem: "Elbeszélgettük az időt..." Kérdezem, mit látott ő abból, hogy az én autóm merre csúszott és minek ütközött neki?

A kereket saját pénzemből megjavíttattam, a ********* Autó Kft. által tett ajánlat FELÉÉRT, ennyit a korrekt árképzésről. A javítás során kiderült, hogy a csapágy azért morog, mert egy határozott ütést kapott a persely, amelyen így egy bemaródás keletkezett, ez morgott. A javítást végző autószerelő szerint a sérülés keletkezhetett az ütközés miatt. Én magam ehhez nem értek, ezért kértem szakértő segítségüket, amelyben nem részesítettek, ehelyett - úgymond - leráztak.

A második inkorrekt mozzanatban is benne vannak Önök is. Ugyanis az autót átvéve egy pénteki napon haza közlekedtem, sajnos végig előre menetben. Így nem derült ki, hogy a tolatóradarom hibás. A következő alkalommal, azaz hétfőn a ház elől kitolatva a rendszer jelzett, miszerint a radar hibás. Azonnal a szervizbe mentem, ahol megállapították, hogy a négy érzékelőből az egyik, nevezetesen balról a második NEM MŰKÖDIK.
Kérdésemre elmondták, hogy azt nem cserélték, ez egyébként akár most is megállapítható. Amikor megjegyeztem, hogy ez hiba, mivel az ütközéskor sérült ez is és most ezért nem működik, azt a közlést kaptam, hogy felveszik Önökkel a kapcsolatot és a kiegészítésként. a balesetből következő meghibásodásnak beterjesztik Önökhöz az érzékelő sérülését.
Ma azt a közlést kaptam a ********* Autó Kft-től, hogy ezt Önök elutasították az igényt, nem hajlandóak kifizetni a javítást.

Kérdéseim a következőek:

A ************ Autó Kft valóban benyújtotta-e Önöknek az igényt a jobb hátsó kerék javítására és a tolatóradar érzékelőjének utólagos cseréjére?
A tolatóradarról a baleset után készült képet Önök látták-e, ha igen annak fényében milyen indokkal utasítanak el egy olyan érzékelő cserét, amelyen jól látszik szabad szemmel is, hogy sérült? Ha a fénykép alapján nem egyértelmű, miért nem vizsgáltatják meg saját szakértőjükkel?

Közlöm Önökkel, hogy nem találom etikusnak, hogy egy VÉTLEN vezető egy fillért is fizessen azért, hogy az autója UGYANABBA az állapotba kerüljön, amelyben a balesetet megelőzően volt. Azt nem tartom elfogadhatónak, hogy a balesetet követően lassan két hónappal még mindig nincs meg ugyanaz a kifogástalan állapot, amelyben az autó előtte volt.

Ennek értelmében a legutolsó jogi fórumig el fogok menni és a médiát is felhasználom a jogos kárigényem kielégítése érdekében.

Ezúton közlöm, hogy több nagy olvasottságú weboldallal van közvetlen kapcsolatom, magam is a ***********  ***************nak újságírója vagyok, így egészen biztosan leközlik az eset tanulságait, természetesen a szigorú és bizonyítható  tényekre hagyatkozva.

Én magam a konstruktív megoldások híve vagyok, így amennyiben sikerül valamilyen méltányos kárpótlásban megegyeznünk, szívesen eltekintek minden további lépéstől.

Ennek érdekében javaslom, hogy telefonon vegyük fel a kapcsolatot és beszéljük meg, mit is lehet tenni annak érdekében, hogy ne érezzem károsultnak magamat.

Telefonszámom: +36**********

Várom hívásukat, segítségüket előre is köszönöm:

*****************************
károsult

Nagy franc a biztosító

Nem hiába kötelező biztosítás, magától senki nem lenne hülye, hogy megkösse. Így, hogy muszáj, így megkötjük.

A neve az, hogy biztosítás. Azaz valami ellen biztosít. Benne van a nevében, hogy biztos, azaz nem ha, nem akkor ha, nem talán, nem esetleg: BIZTOS-ítás. De nem nálunk. Nálunk csak bizonyos határok között biztos. De nézzük a konkrét esetet:

Egyik előző blogomban (ide kattintva olvasható) írtam, hogy jól belémtrafáltak hátulról, mégpedig úgy, hogy egy cseppet sem voltam hibás. Simán mentem az úton, és a KRESZ-nek - és a normális emberi viselkedésnek - megfelelő módon kiengedtem a helyijáratot a buszöbölből. Aki mögöttem jött, az aludt, vagy beszélgetett, vagy mittomén, mindenesetre a fék helyett mi állítottuk meg. Szerencsére nem lett bajunk és mivel minden felelősségét elismerte, sima ügynek hittem...

Nos, bevittem az autót a szervizbe, amely szerződött az okozó biztosítójával, így mindent elintéztek. Ígérték legalábbis.

Az autót leszemlézték, és mondták, hogy menjek vele nyugodtan, mert járóképes, a lökhárítón és a hátsó ajtón kívül semmi baja nincs. Ennek ellenére én csak hazáig közlekedtem vele, 500 méterre lakom. Egyébként a baleset után is csak hazáig jöttünk a kocsival, szépen lassan, mert akkor még nem tudtuk, nincs-e valami baja. Mint kiderült, ez volt a hiba. Nyomni kellett volna neki, így valószínűleg már akkor kiderül, hogy a hátsó kerék is sérült. Így viszont csak akkor derült erre fény, amikor az előzetes szemle után, már bátrabban kicsit, 50 felett is mertem menni a kocsival. A jelenség az, hogy zúg a hátsó kerék. A szakemberek erre azonnal rávágják, hogy csapágy. És igazuk van, kivizsgálták és tényleg a csapágy kapott ütést, az zúg.

De ez csak ma derült ki, amikor a "kész" kocsit elhoztam a szervizből. Ugyanis amikor bevittem, én mondtam, hogy zúg a csapágy, de erre azt mondták, hogy ez az ütközéstől nem lehet. Miután utánakérdeztem ismerős autószerelőknél, kiderült, hogy ha az ütközéskor nekivágódott a szegélykőnek, attól moroghat. Mivel az ütközés előtt nem morgott, most meg igen, tök egyedül rájöttem, hogy összefüggésben lehet a két dolog. Ezt egy kiegészítésben meg is írtam a biztosítónak, leírtam érthetően az indokaimat. Szerintem egyértelmű a dolog...

De nem a biztosító szerint. A biztosító megkérdezte ugyanis az okozót, aki azt mondta, hogy nem ütköztem neki a szegélykőnek. Azt az okozót kérdezték meg, aki egy tiszta szituációban simán belémhajtott hátulról... Azt, akinek az az érdeke, hogy minél kevesebbet fizessenek ki nekem... Azt, aki - velem együtt - az események hatása alatt volt, este sötétben. Nem vizsgálódtak, nem kérték be az autót a telephelyükre, nem kérdeztek meg engem és nem kértek bizonyítékokat.

És nem érdekes az a tény sem, hogy előtte pár héttel voltam a kocsival 140 000-es nagyszervizen, ahol nem volt semmi baja a csapágynak. Az sem számít, hogy pár napja voltam zárt technológiás műszaki szemlén, és akkor sem volt baja az autónak.

És nem számít az sem, hogy az ütközés előtt enm volt morgás, most meg van.

Én hazudok, az egészet én találtam ki.

És ez most így le van rendezve, nem fizetnek és kész.

Mit tudok csinálni? Nagyjából semmit. A helyszínre kimenni? Mit bizonyít? Ki emlékszik? Ki tanúskodik? Veszett fejsze nyele... Szóval 48 ezres ugrott a zsebemből úgy, hogy nem vagyok hibás.

És a lényeg most jön: a biztosító "szakembere" úgy, hogy a helyszínen nem járt, a szerviz által készített fotók alapján eldöntötte, hogy ez az autó előzőleg már javítva volt, így a javítandó alkatrészeket "avultatja", ami azt jelenti, hogy nekem kell kifizetnem további 58 ezrest a javításból. Úgy, hogy én mentem az úton szabályosan, belémjöttek hátulról, nem voltam vétkes.

Akkor most milyen is ez a kötelező felelősségbiztosítási rendszer? Kit is biztosít?

Hát megmondom én: a biztosítók extra pofátlan profilját, amiből az ilyen "szakemberek" ülnek a jól fűtött irodáikban, és fotók alapján, 25 kilométerről eldöntik, hogy ez az autó már törve és javítva volt.

Teljesen úgy érzem magamat, mint a tévés távgyógyítást nézve. Az is átverés, meg ez is.

Szóval ha valaha ennek a biztosítónak a közelébe megyek, sikítva fogok menekülni. A baj csak az, hogy mind ilyen. Többé kevésbé, de mind ilyen.

Nincs választásunk: kötelező biztosítás. Illetve kötelező esetlegakkorha.